Települési könyvtári ellátás Zala megyében
Magyarország 19 megyéje közül Zala az ötödik legkisebb megye (3784 km2). A települések száma 257, ami az országos átlagnál (159) is jóval magasabb. A települések sűrűségét illetőleg pedig Zala megye országosan első helyen áll, 100 km2-re 6,8 település jut. A 248 község mellett a megyének 9 városa van, köztük kettő megyei jogú város, Zalaegerszeg és Nagykanizsa. A megye hat kistérsége a városokhoz (Keszthely, Lenti, Letenye, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Zalaszentgrót) kapcsolódik. Magas azoknak a településeknek a száma, ahol 1 000 főnél kevesebben élnek, és ezek között is az 500 fő alatti népességszám van túlsúlyban. A városi népesség 68%-a a két megyei jogú városra, Zalaegerszegre és Nagykanizsára koncentrálódik. Mindössze egy közepes nagyságú város van a megyében, Keszthely, a többi kisváros.
Az aprófalvas településszerkezet befolyásolta a megyében a könyvtári ellátás megszervezését. A kistelepülések könyvtári ellátóhelyei kicsik, és sok törődést igényelnek. Ez növeli a nagyobb könyvtárak felelőségét.
A megyei könyvtár a megalakulásától kezdve szervezi, koordinálja a megyében a la0kosság könyvtári ellátását. Célja az, hogy a megye településeinek szolgáltató helyei elérési pontok lehessenek a dokumentum, és információs igények kielégítéshez.
A "könyvtári törvény" 66. §-a külön kiemeli a megyei könyvtárak ezzel kapcsolatos tennivalóit: "a nyilvános könyvtári alapfeladatain túl
- lássa el a kötelespéldányokkal és a könyvtárközi dokumentumellátással kapcsolatos feladatokat
- szervezze meg a területén működő könyvtárak együttműködését,
- végezze, illetőleg szervezze a megye nemzeti és etnikai kisebbségéhez tartozó lakosainak könyvtári ellátását
- a települési könyvtárak tevékenységét segítő szolgáltatásokat nyújtson
- szervezze a megyében működő nyilvános könyvtárak statisztikai adatszolgáltatását
- végezze az iskolán kívüli könyvtári továbbképzést és szakképzést."
Zala megyében a sok kis könyvtár számára a központi ellátási forma (ellátórendszer) és a hálózatgondozói tevékenység összekapcsolása bizonyult a legmegfelelőbbnek. Mivel a megyei könyvtár ennek megszervezésére a települések nagy száma miatt egyedül nem képes, együttműködik a városi könyvtárakkal.
A városi könyvtárak közül négy (Keszthely, Lenti, Nagykanizsa, Zalaegerszeg) ellátórendszert is működtet és ellátja a városkörnyék önállóan szerzeményező községi könyvtárainak hálózati gondozását. Letenye ellátórendszert nem működtet, de részt vállal a hálózatgondozásban. Ezekben a hálózati, illetve ellátóközpontokban összesen nyolc szakalkalmazott dolgozik.
A 2003. év végén a megye önkormányzati könyvtárhálózatában 254 szolgáltatóhelyet tartottunk nyilván, melyek közül 231 önálló intézmény (11 városi, 220 községi), 23 fiókkönyvtár (18 városi, 5 községi). Összesen 28 kistelepülés - 3685 lakos számára - nem működtet könyvtárat, ők könyvtári szolgáltatást legközelebb a körzeti iskolájuk székhelyén vehetnek igénybe, többnyire az önkormányzatok között megkötött szerződés alapján. Kettős funkciójú (iskolai és közkönyvtári) feladatkört 58 önálló és 2 városi fiókkönyvtár látott el.
A négy városi ellátórendszerhez 159 községi szolgáltatóhely tartozott, közülük 5 fiókkönyvtár. A megye önkormányzatainak 1992-ben kötött megállapodása alapján Keszthely 41, Lenti 30, Nagykanizsa 37, Zalaegerszeg 51 községi önkormányzattal kötött ellátórendszeri szerződést 2003-ban. Ezen kívül ellátták a városkörnyék önállóan szerzeményező könyvtárainak hálózati gondozását is. A megyei önkormányzat a városi könyvtárak által vállalt hálózati munka és a központi könyvellátás költségeinek részbeni fedezésére 2003-ban 6,4 millió forintot biztosított. Összesen 66 községi könyvtár nem tagja központi ellátószervezetnek, közülük kettő (Lovászi, Zalaszentbalázs) kiskörzeti formában a körjegyzőségükhöz tartozó két-két könyvtár állományellátásáról gondoskodik, a zalalövői városi könyvtár pedig egy községnek nyújt hasonló szolgáltatást.
A Deák Ferenc Megyei Könyvtár a jogszabályi előírások, a hálózati szerződés, valamint a kialakult hagyományok alapján a felhasználók közvetlen dokumentum és információellátásán kívül a következő feladatokat látja el.
- A könyvtárak együttműködésének szervezése
- Hálózatgondozás és módszertani szaktanácsadás
- Statisztikai adatszolgáltatás
- Képzés és továbbképzés
- Rendezvények szervezése (szakmai és irodalmi)
- Szakmai kiadványok megjelentetése
- Kötészeti szolgáltatás